Passzív kimozgatás

Leggyakrabban idős, ágyban fekvő betegeknél van szükség passzív kimozgatásra, de egy tartós, komoly betegség során (pl. agyi infarktus, daganatos megbetegedések, kóma, neuromuszkuláris betegségek, stb.) fiatalabbaknál is fontossá válhat ennek alkalmazása.
Az ágyhoz kötöttség negatív hatással van a keringésre, melynek következtében sebek, felfekvések alakulhatnak ki a nyomáspontokon, amik aztán tovább súlyosbítják a beteg állapotát fájdalmat, fertőzéseket okozva, valamint a lelassult keringés miatt az erekben is lerakódások jöhetnek létre trombózist, vagy akár embóliát okozva. De a mozgás teljes hiánya nem csak a keringést rontja. Renyhülnek a bélmozgások, ami emésztési problémákhoz vezethet, gyengül az immunrendszer, az izomzat, csökken az állóképesség, általános gyengeség jön létre, ami növeli az alapbetegségből való felépülés idejét.
A passzív kimozgatás során a betegnek nincs aktív szerepe a mozgásban, a gyógytornász végzi az összes szükséges mozgást, így szinte bárkinél alkalmazható ez a technika. A kimozgatás érintheti a teljes testet, vagy csak egy adott, nem mozgó testrészt.